Ezzel nem vagy egyedul. Szivfacsaro szerzemeny. Bar en mindig szerettem.
Eszembe jutott rola valami.
Van egy masik ilyenunk is, Arany Janos, Csaladi kor-e. De az korantsem ilyen felelmetes. Sot. Ott mas nyomaszt. Meg a bogar is benne. Habar az csak kopog es sadnitva bambul. (gondolom en). Nagyapam mondogatta surun. Ebednel. Csak ugy. Szerette Aranyt.
Szoval nagyapam jutott eszembe.
Amikor eloszor hallottam tole, annal a resznel, amikor koppan a bogar nevetett s huncutul nezett. Szeretett meselni. Folyton krimiket olvasott. Egyszer csinalt radiot poharakbol...mar nem emlekszem, hogyan, csak arra amikent ult s mondta.
(A radiorol jut eszembe, meg 20-22 evesen folyton a mult szazad eleji (de furcsa ez igy kimondva) irok hangfelveteleit kerestem. Babitsnak 2 van. A Kosztolanyi temetesen mondott beszede s egy masik, a radiorol egy versevel egybefuzve. Nem is tudom, hanyszor hallgattam meg. Ahogy minden figyelmet osszeszedve szepen artikulal mar betegen. ('36) Adynak semmi (par kocka a temeteserol), J. A.-nak semmi. Zelknek van lemeze is. Kosztolanyirol van film.)
Szerintem nagyapamat Zelk mar nem foglalkoztatta. De az Este jo-t o is tudta, mint a mi altalunk megismert gyerekverset. Mint vidam verset fogta fel, tudomast nem veve a tartalomrol. Azaz csak par szorol tudomastveve benne. Csak a dallama maradt meg a fejeben. A fejunkben.
S parunknak itt maradt a tartalom is es a mogottes.
Mert elfelejteni nem tudjuk. Azaz nem gondolok mar ra, de egyszercsak, hopp! S hallom.
S meg az ezer ehhez hasonlot.
Szoval Zelk szamara ez a sajat verse biztosan nagyon sokat jelenthetett. Elkepzelheto, hogy meg mondogatta is magaban. (Mint J. A. mormolgatta a nincsen apamat.)
Nem tudom, Zelk hallotta-e eme dalocsakajat mar dalkent.? (Mint Weores a Bobitat stb.)
...amit az ember dudoraszik, sokszor anelkul, hogy ertene.