Monday, March 01, 2004

Szerviroztam a süteményt, mint esténként szoktam ugye a Hotelben. 4 idős hölgy bámbulta az oszkárt (ez nem egy kutya vagy ilyesmi, hanem egyenest a csoda a tévében) s majszolták a süteményeket.
-jaaajj, nem lehetne beeeekapcsolni a fütést—, úúgy fázunk, nem leeehetneee---?
Pedig idős hölgyek voltak, nem bárányok.
-Dehogynem! (hogy a picsába ne!-gondoltam)

ON

-Mi ez??
---ez egy eszpresszó---(gondoltam válasz helyett)
-MI EZ!!??
---maga egy vendég---(gondoltam szórakozottan)
---hmm, de finom, prima hely...(dúdoltam tovább gondolatban e cseh tamás dalt)

S aztán körbecsavartam az orrom a füstben s felnézve:
-MI EZ?

A szellőzőkből dőlt a füst. Meg úgy mindenhonnan dőlt a füst. Hirtelen nem láttuk egymást. A bárányok,- bocsánat, a nénik- bégetni kezdtek, hogy: -Jajjj az oszkáááár, most mi lesz, az oszkáááár!! (igy utólag ingább károgtak, mintha az oszkár épp valami kutya lenne)
Pedig idős hölgyek voltak, nem varjak.

Miközben égett a Hotel.
Felharsant a tüzjelző. Megijedtem.
Végigrohantam az emeleteken s később szobáról-szobára kitessékeltem a téblábolókat- a bátor, a hős-

Már mindenki kint volt s egy hölgy jött fel a lépcsőn, hogy valamit benn felejtett.
-Segitek!- szóltam s felkisértem a szobájába. Keresgélt és sirni kezdett.
-Miért sir, mit keres?
-A aaaa aaa i iiiiiiii (Ó, ez meg mi lehet?, futott át rajtam a bárányokból kiindúlva) –a gyémantjaim!!! –csuklotta végül ki.
-Valaki ellopta a gyémantjaimat!

Csak álltam. S néztük egymást. Én biztos voltam benne, hogy ennek a nőnek nem lopták el a gyémantjait. Talán, inkább ő csinálta a tüzet s akkor s azért s igy majd a biztositó s akkor, s ami, Ó, hello Agatha Christie!
Ám mire idáig értem a hölgy, mert közben tovább matatott a homlokára csapott s felemelte párnáját.
-ÓóóóÓóóÓ
Igen, ott volt. Ma mégsem, Agatha! S szivére szoritotta kis dobozát. Olyan meghato volt. Szivélyességből nem hasonlitom semmiféle állathoz.
Gyorsan leszaladtunk.

(a tüzoltók 5 perc alatt itt voltak 3 kocsival s 15 redőrautó is megérkezett pár percre rá, mint később megtudtam)
Mire leértünk már mind ott volt. Előszőr próbáltam nem rendőrök szeme előtt lenni, hogy ne kérdezgessenek, úgyhogy reméltem elbújni a pálmák alatt, kivül a főbejárattal szemben. Mindhiába. Előszőr csak egy jött oda. A kulcsomat akarta. Aztán 5, hogy tudom-e mi történt. Az egyik elővette noteszét. Mondtam, természetesen nem, mert nem figyeltem, mert: ...(az eszpresszót dudorásztam, hogy ne halljam a bárányokat süteményszervirozas közben)
Aztán a tüzoltók jöttek sokan, hogy vezessem őket a tetőre s ne aggódjak, mert már nincs tüz csak füst van s már az sem nagy.

So
Bekapcsoltam a fütést, begyulladt valami kapcsoló s az ékszij kigyulladt. Mivel nem használjuk a fütést itt, ugye. Az ON-ról s az oszkáros bárányokról hallgattam.
(azaz a lakásban mi Hajnalkával használjuk s csinálunk olyan számlákat!)

---Egyébként az új pc-m alaplapja ezt festi, mint valami lényegi müvész a screen-re: no signal input. A régin irok. De azért még az ékezetek hellyel-közzel, maradnak.---
fuck


No comments: