A beach. Talan ha par siraly talal meg minket. Csutortok reggel, 11 ora. A ropipalyak uresek. Mi dolgunk? Napozunk, setalok fel-ala. S nezem, ha lepek, minden lepesnel a viz -megannyi pillanatnyi bolygo- mint robban szet.

Almos varos lett St Augustine.

Talaltunk dobbenetes salatazot. Crispers. Meg uj. Hajnalkat pedig hiaba probalom ravenni arra, felmeztelen napozzon. Ha nem is a beach-en de akkor legalabb a medencenel. Ezek bonyolult dolgok.
Atugrunk New York-ba egy hetre. Azert ez fontos. Muszaj megemlitenem. Nehogy veletlenul ne menjunk. Puszta babonabol. Mit kerdeztel, Hajnalka? Nem, en nem vagyok babonas. Miert gondolod ezt?

Csak elertem a nappaliban az asztalon azt amit akartam, de ugy meg razott mintha valami villamosszek-villamosviz. Megragadtam mint valami finom Oportot, azaz eltunodve szamhoz emeltem, mikent meg par perce azt a Jazzcafe-ban tettem csak ott epp poharbol. S viiiiiz volt. Viz.

Hosszan setaltunk a parton. Feeel meg leee, mit ahogyan pompom ringott az agon. Akarha mas teendonk soha nem is lett volna. Orokervenyuen jartunk fel-le hosszan a homokban. Hullamok nyaldostak. En es a Logyalogoltato. Beszelgettunk a lagy, konnyu szelben kisse felemelve a hangunkat, hogy halljuk egymast a tenger morajaban.
' es mi szel hozott vegul vissza? ' kerdtem Logyalogoltatot, mert koztudottan a vilagkoruli varosokban s a seholsincs jelentektelensegekben jart-kelt mar hosszu ideje. Am itt szuletett, majdhogynem itt a parton, ahol jarunk fel-le epp.
' Noss -szolt eroteljesen s szepen formalva a szavakat- Noss, lelekben mindig ...igen - most az igenre megallt - igen, mindig is Itt. Itt a parton. Es setaltam, mikent most s atjart a szel s ereztem a tenger illatat. A szuletesem szagat. Noss - s most tovabblepett melyen tunodve mert nagyon az igazat vagyta mondani- azt hiszem a lenyem idekot. Pontosabban minden ehhez a ponthoz kot. Itt szulettem meg. Szamomra termeszetes, hogy ha behunyom a szemem egy pillanat s itt vagyok. A parton. '
'en is itt szulettem' csuszott ki belolem valahogy s feleslegesen de finoman beillesztodve Logyalogoltato gondolataiba. Nem is zokkentette ki egyaltalan. S tovabb monta, mert ki akarta mondani. S kinek mondta volna masnak ha nem nekem.
' Erzem a szelet, a sos vizpermetet az arcomon. -most ismet par lepes szunetet tartott, szokasa, hogy olykor megall- Erzem a szuletesemet.'
Hallgattunk. Meg mintha akart volna mondani valamit, de ugy lattam tekintete nagyon messzire meredt. Mintha csak akarta volna latni vagy latni velne az Atlanti Ocean afrikai partjait.

Ha kestem is, nem olyan fontos ez! (merhetetlenul fontos talalkozo) Miert kell mindig pontosan erkezni? Folyton? ...vannak valaszok. ...tudom, tudom... Hogy kinek van igaza? Innen nekem/nekunk - onnan neked/nekik. S en sem szeretek kesni/varni! S utalom, ha bezar az orrom elott barmi is. A lenyeg, hogy lekestem egy ervet. Most mar hiaba ervelek. Barmit mondhatok, ertelmezhetetlen. S nem is nagyon tudok mit mondani. Mit is kezdhetnek egy lekesessel? Rajtam mult-nem mult, azert lenyegtelen mert masithatatlan. En mondjuk masitom olykor. Most itt, ott lehetek akkor, akarha idoben, s kepzelhetem, hogy mondtam-kimondtam am ...hagyjuk is... mukodnie kellene jobban az eloerzetemnek, hogy mikor lehet, hogy mikor nem lehet. Eloerzet epites. Eloerzet banya. Ki kellene banyaszni magambol ezt!

mezedes dallamok vilagan, mashova erkeztunk ezzel itt ....szorol szora haladva olvastam majd mondtam jelenteset is az elozoknek itt s aki hallgatta, az idos holgy sorban ejtette ki szepen probalva formalni a magyar szavakat olykor hozzatoldva; damned funny! Mert csak ugy ideallt mellem s nezte, hogy irok "e-mailt" magyarul. A kollegam. S mar s csak azzal tolti napjait javareszt, hogy a kertjeben termesztett fuvet pofekelve nyitogatja reggel delben este elmejet. Kutyaival, macskaival s szinten zenesz ferjevel tavol a varos zajatol medencejuk szelen de arnyekban.
Open your mind!