Melyen elgondolkodva magamele a cipomre meredve:
-a cipom megjarta New York-ot...
Erre Hajnalka tisztaz;
-De hulye vagy, te is !

s valahonnan tavolrol; -ja, tenyleg...

New Yor-rol par szot. Ott az emberek nemismerik-megismerik egymast! Ott, ha a terkep a kezedben s szemed melyen a metrovonalakba mered mar elso nap hallod; "hova mentek, segithetek?" s a vegen, "en New York-i vagyok, itt szulettem" stb. Kulonben a szallodai reggelizonk ablaka szogesdrotra nezett a Queensboro Plaza megallonal.
S azert nem szedultem el.
Nem igaz, elszedultem!

Egy het New York.
Times Square.
Torokszofi
S most; StAugustine.
Ujra papucsban.

-- azt mond meg nekem, hol lessz majd lakohelyunk?... ---

Aktualis. Folyton aktualis....

Elmeseljem? Azert vagyunk itt. Elmeselem a szinte semmit. Mert mit is meselek?
Ma egy komolyan ittas, vidam pszichologia professzor meselte el (mostanaban mindenki mesel) az eletet mikozben elszivott 3 szivart egymasutan (ez milyen). Olasz de nem beszel olaszul. Floridaban azert el 25 eve mert South Carolina too poor.
Miami-ban professzor s a felesege ugyancsak zenesz s igy jol megvannak ugye. Ugy nezett ki mint Einstein rovid hajjal.
Egy Land Rover-rel jott s foltos melegitoben mezitlab szallt ki belole. Kesobb felhalaszott magara valami ocska cipot. Tipikus. Regi Hawaii-s polojaba torolte idonkent izzado kezet. Berel egy asztalt valami kavezoban Miami-ban s kis tablan rajta a neve. $2 havonta. Merhogy o amugy is mindig ott ul amikor csak teheti. Erre kozbevetettem, nemsokara megyek ujra Miami-ba par napra. Hol az az asztal? Meglatogatom. Elmondta. Nem ertettem. Elmondta megegyszer aprolekosabban de meg mindig nem lett tiszta a kep. Olyan zavarosan ecsetelt. Igazabol most is csak sejtem. Ez olyan furcsa volt. S ahogy itt ulok valojaban keptelen vagyok eldonteni igazat szolott vagy szelhamos. Csillogo s zavaro fulbevaloja volt. Valamikent disszonancia lengte korul e professzort. Par esethez volt mar szerencsem. Nem csak itt, Budapesten is.
Megnezzem azt az asztalt? Mit gondoltok, ott fog ulni? Mint mindig?

-- itt van a varos, vagyunk lakoi, neve is van; trallalala ... ---

...akik belembujtak kepeikkel, dolgaikkal. Ez igy helytelen. Inkabb a kepek, amelyek jottek-jonnek. A "folyton elfelejtem nevu" amerikai bronz emberfai vagy a walking man ... Szoval belemultek egyszer s azota ki sehogyan sem lepnek. Klee. Kandinsky.
Megtorpantam. S mondtam fennhangon; hmmm! Alltam. Hajnalka veletlen tovabbment. Billegtem. Ugy emlekszem megegyszer mondtam, hogy hmmm. Egy szonyegre a kirakatban. Egy oriasi szonyegre a kirakatban.
Kedves, okosszemu lany mondta bent 'O hello stb' S en, hogy 'szep ez a szonyeg van meg hasonlo? S csak megnezni szeretnem...' s kihuzott a raktarbol egy masik kisse nagyobb tekercset. Kiteregettuk. Ez fekete alapu volt. A kirakatbeli nagyon sarga-szines.
'hat igen -szolt a lany- en is csak azert nem viszem haza mert $5 ezer. ' S neztuk. Gyonyoru darabok. 'Mi az ott a sarokban? ' kerdtem. 'O, ja az az a monogram a keszitoke mert tobben csinalltak...' De volt valami belso rossz erzesem valami nagyon zavart. Mar rogton a kirakattol. S mielott barmit is tehettem valami kirepitette belolem ezt a mondatot;
'Mindig is szerettem Klee-t'
Csend. Csend telepedett kozenk. Pedig olyan jol megvoltunk igy ketten az ures boltban.
S a lany halkan; 'ugy erted, Kandinsky-t? '
Raneztem. 'Igen, ugy ertem Kandinsky-t.'
S belepett valaki az ajton, vegleg eloszlatva az idillt.
Egesz vegig Klee-re gondoltam mikozben neztem Kandinsky-t. Meg Tandori is eszembe futott Klee kapcsan.
Kulonben nagyon hajlamos vagyok arra, hogy kepzeljek valamit valamirol ami nem is az. De ezt a fura zavart ilyenkor mindig erzem. Es a dolgok furcsa mod maguktol mukodnek ekkor. Nemcsak velem.
(A hugom meggyozodessel vette fel a furdoszoba felsojet a telen. stb)
Mert ezt csak hasonlo elvetesnek gondolom, habar ezek az esetek nem egy szavasak.
Olykor allapotok.
Hajnalkat utolertem par boltal arrebb, ruhakat valogatott s ugy tunt tudja mit csinal.

Lougrasban. Szamarkohogessel.
Igy penderulok jobbra-ballra.
Mivegre? Most ket heti tervem van; New York-ba megyunk akkor. Latni akarok felhot takaro betontomboket. S egbe nyulo gizgazokat. Ha a magyar nepmesekbe utaznek akkor az egigero paszulyt remelnem latni. S mindent ami folotte-mogotte van. A sugot s a diszletezot is. Itt NY-ban a kulisszak moge valszeg mit sem erek. Csak valami koze. Valamibe. Bele.

Amiota leirtam ezt a macskajelenseget azota macskak az ajto elott a lepcson s korbe-korbe de semmi a kocsi korul-alatt. Fura. Vagy csak en kelek tul keson?
Mar sokszor megfigyelhettem, ha leirodik valami egyszerre el is mulik. Mintha csak pont ez hianyzott volna az elmulasahoz....

Vodkat iszom, es fazom. S onmagam dudoraszom. Vajon ezt a mondatot ki erti meg? Remelem mindenki, aki fontos.

Harom oriasteknost lattam kijonni a tengerbol ma este, godrot astak, leraktak tojasaikat, visszamentek. Holnapra biztos ezek a buckak is korbekeritodnek

piros vedoszalaggal mint a tobbi.
Kezd megint mozogni itt minden. Csak a spanyol borozo, ahova betertunk epp csak egy pohar borra volt ures. Ezt a helyet valamiert nem szeretik. Nincs villany-legkondi-zene-stb. Minden eredeti regi. S a boruk: nagyon finom. S a kocsmarosne bo, korhoz illo szoknyajaban odaul melled s probal ottartani s eledtolja a tablajatekot talpig oromteli-vidaman. Tettre keszen.