Skip to main content

Posts

Showing posts from July, 2003
...kulonben a szigeten; mindig ... eddig. Ez a harmadik, hogy nem. Hogy nem tudunk. Hazipalinka....................
egyszomintszaz hozza szoktam a szigethez, azaz hozza lennek. Ha otthon lennek Budapesten s most mar lassan ahhoz szokom hozza hogy nincs sziget. Hogy ott ugyan van de itt bizony nincs. ........Van mas........
netnelkuliseg
...mi ez a netnelkuliseg ?
...olyan, mint az ekezetnelkuliseg csak mas.
Volt, hogy sétállni a városban ugye este, ha hűs. S délben piros benzinkannával, amikor tűz a nap. Reggel van. Dél. (legutóbb mit sem sejtettünk H-val, s akkor ketten ballagtunk a házak alatt vidáman) (tényleg vidámak voltunk e miatt mert lehetetlenség lenne a nem. ) és sietek s hörög. Hörög. Majd köhingcsél. Egy éve pl, kérdem, mi ez? A szerelô (mert pont hoztuk volna el) vakarta a fejét, matat, alámászott stb. s végül, hogy hagyjuk ott mert nem tudja, megnézi... másnap messzirol kacsintgat, hogy töltött bele egy kicsit, mert ugye azzal megy s máskor azért rakjunk bele mi is... S a mai a negyedik, hogy a házunk elôtt, este megállunk s reggel khhrrrrrr. Azaz séta a varosban, beiktatva egy kavészerepet betöltô koffeinesjegesturmixot. Hogy azután vissza lehessen menni az ott felejtett kannáert. Mert ha már megszólított egy lány akkor ugye elkisérjük ôt pár sarokra a parkolóig -kanna nélkül- s miután elhajt, tűnôdni kezdünk, mit is keresünk pontosan az utcán...
Eddig a kanna üres volt…
Mi újság a blogvalóságon kívül? Itt nálunk tömény viharok.
(azert irtam, hogy tömény mert tömény füst kering körül, habár en nem szívok)
A kakas eltünt. Van egy kakas, akit rendszeresen látok, de folyton elbújik, ha fotózni akarom. Mondhatjuk, nincs mersze a képre. Valahogy így. A szomszédunkban lakik egy nagy nyúl s három (vagy talán több is) macska barátja. A nyúl nem jön ki a kertbôl (nincs kerítés, mint javarészt sehol itt s nyúlkoma szabadon) s általában gubbaszt. A macskák baráti viszonyban a kocsikkal, azaz hol alattuk, hol rajtuk s ha beülök s becsukom az ajtót egy macska lô ki a kocsi alól. Vagy a feketés biztosra megy, megvárja mig indítok.
Mert ha úszni nem tudnak, hűsölnek a bitangok.
Sétállni a városban? Már mi is csak este. Ha hűs.
Jó Napot!
Jó magas fára kéne trombita, ebben köztünk nincs vita, s a kakasdombra pálcás kakaskarmester, hogy a trombita tudja,
pontosan, s reggel jobb ha, jobb ha felkel az ki egyszerűbben nem kel fel. S habár most jó napot, holnaptól jóreggelt lesz a reggel. Bedöglött az óránk. Hajnal 1-re kell felhúzni, hogy korán reggel 1O-kor csörögjön. Vagyis akörül, mert ezt most így nem lehet elôre tudni.
Meg amúgy is, korábban kellene kelni...
/ barátom megkérdi, hogy szoktam-e...? -szoktam szoktam, mondom, s még pontosabban kérdi, hogy szoktam-e tudni...? -szoktam szoktam, mondom, ...hogy szoktam-e tudni mikor leülök szonettet írni, hogy mit fogok írni? --dehogy szoktam.
Mert ami zsong az zsong, Tandori után szabadon, azaz nem emlékszem, hogy is de valahogy így. Bennem ma igy. Magamtol úgysem találnám ki, miként is pontosan mert ilyenkor memóriám mint a szita. Jövök-megyek s dúdolgatok mert vannak ilyen napjaim. Emlékszem, voltak olyan napjaim amikor Budapesten kavézókban, bárokban ülve s utcákon körbe-körbe meg az zsongott vagy inkább zsongatott; ...nem írni volna jó...szárazföld helyett a tenger, kocsi helyett hajó...
Hülyén hangzik, meg nem is idevág egészen de most itt a tenger. Most érzem csak; ôsi hiány az, ha nincs, ha nincs a tenger vagy legalább valami nagyobbacska víz. Ahol csak úgy; lenni lehet. A budapesti strandok, az uszodák, fürdôk ... hát azok se rosszak, ugye (már amelyik) vagy pl. a bányató Ki…
A hugom hívott; a jail-rôl hívják, mit csináljon? S amúgy is, aludna. (éjfél)-hogyhogy mit?! vedd fel. -de ô lenyomta, mert a géphang mondta, hogy a jailr-ôl s ingyenes s lenyomta... s az ô körzetébôl (Clearwater)... -vedd fel. s ha én hívlak onnan, akkor sem veszed fel? -de már háromszor keresték... -pont azért, mert lehet bárki... -ó, most megint hiv, akkor felveszem...
S letette. S visszahívott, -áá csak wrong number. Azaz felvette s hallotta; -blablabla a jail-en vagyok. -jó, de ki vagy? -Hogyhogy ki, miert? -Mert én E vagyok! -akkor bocs, rossz szám... s gondolom letette a "rém".

Holnap (azaz ma) megyünk innen oda hozzá, Clearwater-re.
Ma egy kakast kergettem, próbáltam lencsevégre kapni, de nem ment. Folyton eltünt. Hogy hogy tudta?
Olyan egyszerűnek látszik; itt maradok még pár évig, valahol amerikában, hazamegyek olykor Budapestre, miközben semmi más dolgom nincs, minthogy kitaláljam mivé is váljak, ha már így átalakulóban vagyok. Bár, valami távolodó mérce amivel mérem magam. (miközben munka az munka) ilyesmi része (s minek egésze?)
(holnap indulunk a Dali múzeumba, s majd valami éji helyekre).
Boldog békeidôk. Bennem most ezek keringnek. Volt egy kép valami tankönyvben, vidám emberek sétállnak a korzón s alatta felirat; boldog békeidôk. Akkor elaludtam e kép fölött s amikor kinyitottam a szemem ezt a képet láttam. Ha kávézom valami kerthelységben folyton eszembe futnak a budapesti kávéhazak, az akkoriak, azaz amiket képzelek róluk. S akkor már a boldog békeidôk képzete. Valahogy. Ez a szlogen számomra fontos de nem fontosabb annál, mint amit valójában jelent. Ezért irtam ide a blogba. S csak magamra s szűken körém vonatkoztatom. Meg hát annyi kép van még...
Independence day. Egy órája még dolgoztam. Hazafelé beugrottam italért (jamaicai sört vettem) s a padon ülô idegen, furcsa megkért, vigyem el a belvárosba s már szállt volna be. Kérdeztem, miért nem hív taxit, ??? ...tökéletesen értelmetlen volt, Nyilvanvalo; nincs pénze. Hablatyolt, de mindegy volt hiszen csupán meg akartam nézni magamnak. Mert szivesen segitettem volna meg nem is. Végül olyan elesettnek éreztem s intettem; szálljon be. Ő az elsô stopposom itt. Különben alig látok stoppost.
-Szereted a zenet? -jajaja... s a hollywood-ot állitottam kissé halkabra.
Kitettem az utcájánál, (boldog volt, mert 11-re jött volna érte a felesége, aki magyar s a legelitteb szállodában hausekeeper. 2O eve házasok s a magyar nô alig beszél magyarul. Állítólag. Ő mondta. Én nem ismerem. S még csak 1O óra volt. pm mert addig dolgoztam.) S most 11 pm s itt ülök a lakásban s várom, hogy Hajnalka hív mert valami 15O fôs parti van kilátásban ma estére. De még dolgozik. Szoval addig folytatom. Ined…
Óvatosan benyitok. A szokásos bar (jazzbar) s csak pár ücsörgô. A flamencogitáros sehol. Lépek vissza s fordulnék...
- csak gyerünk, vegyetek szivart! csak gyerünk! köhhömmmmköhhhhhhh... ez nagyon jó... - (elfúló hangon s odadobva egy - húú de erôs ez-t - a másik fotelnyi füstfelhô felé)
A lány a teraszon ült s szivarozott, szemlátomást az elsôt. Párat léptem H felé le az utcára mint egy menekülve, s a lány meg már visszanyerve a hangját nyújtotta a keritésen át - kérsz az enyémbôl, próbáld! -
Akartam mondani; "Ó köszi" s rögvest odatelepedni közéjuk a fotelekbe s szivarokat probálni s portot inni s beburkolózni füstel (habár nem dohányzom) s mi jött ki? Ránéztem és; - nemkösz!
S lassan lépkedtünk (elhúztuk a csíkot) furcsán zsongva inkább a sarki bar felé. Ahol legalább zene van, ugye stb. E miatt a határtalan s természetes közvetlenség miatt. A közvetlenség ilyen foka miatt. Ami annyira jól esik. Még mindig félrekezelek szituációkat. Hogy aztán azután bánjam. Hogy mi mozg…
Macska volt. Vagy mosómedve. Látták ólálkodni mindkettôt, dehát ...mindegy. Talán igazából az volt a baj, hogy túl alacsony (azt hiszem írtam is, fejmagasságú) bokrot szemelt ki zugnak a madár. Még ma sem tudom milyen fajta.