Sunday, September 28, 2003

Egy het New York.
Times Square.
Torokszofi
S most; StAugustine.
Ujra papucsban.

Wednesday, September 17, 2003

-- azt mond meg nekem, hol lessz majd lakohelyunk?... ---

Aktualis. Folyton aktualis....

Elmeseljem? Azert vagyunk itt. Elmeselem a szinte semmit. Mert mit is meselek?
Ma egy komolyan ittas, vidam pszichologia professzor meselte el (mostanaban mindenki mesel) az eletet mikozben elszivott 3 szivart egymasutan (ez milyen). Olasz de nem beszel olaszul. Floridaban azert el 25 eve mert South Carolina too poor.
Miami-ban professzor s a felesege ugyancsak zenesz s igy jol megvannak ugye. Ugy nezett ki mint Einstein rovid hajjal.
Egy Land Rover-rel jott s foltos melegitoben mezitlab szallt ki belole. Kesobb felhalaszott magara valami ocska cipot. Tipikus. Regi Hawaii-s polojaba torolte idonkent izzado kezet. Berel egy asztalt valami kavezoban Miami-ban s kis tablan rajta a neve. $2 havonta. Merhogy o amugy is mindig ott ul amikor csak teheti. Erre kozbevetettem, nemsokara megyek ujra Miami-ba par napra. Hol az az asztal? Meglatogatom. Elmondta. Nem ertettem. Elmondta megegyszer aprolekosabban de meg mindig nem lett tiszta a kep. Olyan zavarosan ecsetelt. Igazabol most is csak sejtem. Ez olyan furcsa volt. S ahogy itt ulok valojaban keptelen vagyok eldonteni igazat szolott vagy szelhamos. Csillogo s zavaro fulbevaloja volt. Valamikent disszonancia lengte korul e professzort. Par esethez volt mar szerencsem. Nem csak itt, Budapesten is.
Megnezzem azt az asztalt? Mit gondoltok, ott fog ulni? Mint mindig?

-- itt van a varos, vagyunk lakoi, neve is van; trallalala ... ---

Sunday, September 14, 2003

...akik belembujtak kepeikkel, dolgaikkal. Ez igy helytelen. Inkabb a kepek, amelyek jottek-jonnek. A "folyton elfelejtem nevu" amerikai bronz emberfai vagy a walking man ... Szoval belemultek egyszer s azota ki sehogyan sem lepnek. Klee. Kandinsky.
Megtorpantam. S mondtam fennhangon; hmmm! Alltam. Hajnalka veletlen tovabbment. Billegtem. Ugy emlekszem megegyszer mondtam, hogy hmmm. Egy szonyegre a kirakatban. Egy oriasi szonyegre a kirakatban.
Kedves, okosszemu lany mondta bent 'O hello stb' S en, hogy 'szep ez a szonyeg van meg hasonlo? S csak megnezni szeretnem...' s kihuzott a raktarbol egy masik kisse nagyobb tekercset. Kiteregettuk. Ez fekete alapu volt. A kirakatbeli nagyon sarga-szines.
'hat igen -szolt a lany- en is csak azert nem viszem haza mert $5 ezer. ' S neztuk. Gyonyoru darabok. 'Mi az ott a sarokban? ' kerdtem. 'O, ja az az a monogram a keszitoke mert tobben csinalltak...' De volt valami belso rossz erzesem valami nagyon zavart. Mar rogton a kirakattol. S mielott barmit is tehettem valami kirepitette belolem ezt a mondatot;
'Mindig is szerettem Klee-t'
Csend. Csend telepedett kozenk. Pedig olyan jol megvoltunk igy ketten az ures boltban.
S a lany halkan; 'ugy erted, Kandinsky-t? '
Raneztem. 'Igen, ugy ertem Kandinsky-t.'
S belepett valaki az ajton, vegleg eloszlatva az idillt.
Egesz vegig Klee-re gondoltam mikozben neztem Kandinsky-t. Meg Tandori is eszembe futott Klee kapcsan.
Kulonben nagyon hajlamos vagyok arra, hogy kepzeljek valamit valamirol ami nem is az. De ezt a fura zavart ilyenkor mindig erzem. Es a dolgok furcsa mod maguktol mukodnek ekkor. Nemcsak velem.
(A hugom meggyozodessel vette fel a furdoszoba felsojet a telen. stb)
Mert ezt csak hasonlo elvetesnek gondolom, habar ezek az esetek nem egy szavasak.
Olykor allapotok.
Hajnalkat utolertem par boltal arrebb, ruhakat valogatott s ugy tunt tudja mit csinal.

Monday, September 08, 2003

Lougrasban. Szamarkohogessel.
Igy penderulok jobbra-ballra.
Mivegre? Most ket heti tervem van; New York-ba megyunk akkor. Latni akarok felhot takaro betontomboket. S egbe nyulo gizgazokat. Ha a magyar nepmesekbe utaznek akkor az egigero paszulyt remelnem latni. S mindent ami folotte-mogotte van. A sugot s a diszletezot is. Itt NY-ban a kulisszak moge valszeg mit sem erek. Csak valami koze. Valamibe. Bele.

Tuesday, September 02, 2003

Amiota leirtam ezt a macskajelenseget azota macskak az ajto elott a lepcson s korbe-korbe de semmi a kocsi korul-alatt. Fura. Vagy csak en kelek tul keson?
Mar sokszor megfigyelhettem, ha leirodik valami egyszerre el is mulik. Mintha csak pont ez hianyzott volna az elmulasahoz....

Monday, September 01, 2003

Vodkat iszom, es fazom. S onmagam dudoraszom. Vajon ezt a mondatot ki erti meg? Remelem mindenki, aki fontos.

Harom oriasteknost lattam kijonni a tengerbol ma este, godrot astak, leraktak tojasaikat, visszamentek. Holnapra biztos ezek a buckak is korbekeritodnek

piros vedoszalaggal mint a tobbi.
Kezd megint mozogni itt minden. Csak a spanyol borozo, ahova betertunk epp csak egy pohar borra volt ures. Ezt a helyet valamiert nem szeretik. Nincs villany-legkondi-zene-stb. Minden eredeti regi. S a boruk: nagyon finom. S a kocsmarosne bo, korhoz illo szoknyajaban odaul melled s probal ottartani s eledtolja a tablajatekot talpig oromteli-vidaman. Tettre keszen.

Friday, August 29, 2003

A beach. Talan ha par siraly talal meg minket. Csutortok reggel, 11 ora. A ropipalyak uresek. Mi dolgunk? Napozunk, setalok fel-ala. S nezem, ha lepek, minden lepesnel a viz -megannyi pillanatnyi bolygo- mint robban szet.
Almos varos lett St Augustine.

Monday, August 25, 2003

Talaltunk dobbenetes salatazot. Crispers. Meg uj. Hajnalkat pedig hiaba probalom ravenni arra, felmeztelen napozzon. Ha nem is a beach-en de akkor legalabb a medencenel. Ezek bonyolult dolgok.
Atugrunk New York-ba egy hetre. Azert ez fontos. Muszaj megemlitenem. Nehogy veletlenul ne menjunk. Puszta babonabol. Mit kerdeztel, Hajnalka? Nem, en nem vagyok babonas. Miert gondolod ezt?

Sunday, August 17, 2003

Csak elertem a nappaliban az asztalon azt amit akartam, de ugy meg razott mintha valami villamosszek-villamosviz. Megragadtam mint valami finom Oportot, azaz eltunodve szamhoz emeltem, mikent meg par perce azt a Jazzcafe-ban tettem csak ott epp poharbol. S viiiiiz volt. Viz.

Thursday, August 14, 2003

Hosszan setaltunk a parton. Feeel meg leee, mit ahogyan pompom ringott az agon. Akarha mas teendonk soha nem is lett volna. Orokervenyuen jartunk fel-le hosszan a homokban. Hullamok nyaldostak. En es a Logyalogoltato. Beszelgettunk a lagy, konnyu szelben kisse felemelve a hangunkat, hogy halljuk egymast a tenger morajaban.
' es mi szel hozott vegul vissza? ' kerdtem Logyalogoltatot, mert koztudottan a vilagkoruli varosokban s a seholsincs jelentektelensegekben jart-kelt mar hosszu ideje. Am itt szuletett, majdhogynem itt a parton, ahol jarunk fel-le epp.
' Noss -szolt eroteljesen s szepen formalva a szavakat- Noss, lelekben mindig ...igen - most az igenre megallt - igen, mindig is Itt. Itt a parton. Es setaltam, mikent most s atjart a szel s ereztem a tenger illatat. A szuletesem szagat. Noss - s most tovabblepett melyen tunodve mert nagyon az igazat vagyta mondani- azt hiszem a lenyem idekot. Pontosabban minden ehhez a ponthoz kot. Itt szulettem meg. Szamomra termeszetes, hogy ha behunyom a szemem egy pillanat s itt vagyok. A parton. '
'en is itt szulettem' csuszott ki belolem valahogy s feleslegesen de finoman beillesztodve Logyalogoltato gondolataiba. Nem is zokkentette ki egyaltalan. S tovabb monta, mert ki akarta mondani. S kinek mondta volna masnak ha nem nekem.
' Erzem a szelet, a sos vizpermetet az arcomon. -most ismet par lepes szunetet tartott, szokasa, hogy olykor megall- Erzem a szuletesemet.'
Hallgattunk. Meg mintha akart volna mondani valamit, de ugy lattam tekintete nagyon messzire meredt. Mintha csak akarta volna latni vagy latni velne az Atlanti Ocean afrikai partjait.

Tuesday, August 12, 2003

Ha kestem is, nem olyan fontos ez! (merhetetlenul fontos talalkozo) Miert kell mindig pontosan erkezni? Folyton? ...vannak valaszok. ...tudom, tudom... Hogy kinek van igaza? Innen nekem/nekunk - onnan neked/nekik. S en sem szeretek kesni/varni! S utalom, ha bezar az orrom elott barmi is. A lenyeg, hogy lekestem egy ervet. Most mar hiaba ervelek. Barmit mondhatok, ertelmezhetetlen. S nem is nagyon tudok mit mondani. Mit is kezdhetnek egy lekesessel? Rajtam mult-nem mult, azert lenyegtelen mert masithatatlan. En mondjuk masitom olykor. Most itt, ott lehetek akkor, akarha idoben, s kepzelhetem, hogy mondtam-kimondtam am ...hagyjuk is... mukodnie kellene jobban az eloerzetemnek, hogy mikor lehet, hogy mikor nem lehet. Eloerzet epites. Eloerzet banya. Ki kellene banyaszni magambol ezt!

Tuesday, August 05, 2003

mezedes dallamok vilagan, mashova erkeztunk ezzel itt ....szorol szora haladva olvastam majd mondtam jelenteset is az elozoknek itt s aki hallgatta, az idos holgy sorban ejtette ki szepen probalva formalni a magyar szavakat olykor hozzatoldva; damned funny! Mert csak ugy ideallt mellem s nezte, hogy irok "e-mailt" magyarul. A kollegam. S mar s csak azzal tolti napjait javareszt, hogy a kertjeben termesztett fuvet pofekelve nyitogatja reggel delben este elmejet. Kutyaival, macskaival s szinten zenesz ferjevel tavol a varos zajatol medencejuk szelen de arnyekban.
Open your mind!