Boldog békeidôk. Bennem most ezek keringnek. Volt egy kép valami tankönyvben, vidám emberek sétállnak a korzón s alatta felirat; boldog békeidôk. Akkor elaludtam e kép fölött s amikor kinyitottam a szemem ezt a képet láttam. Ha kávézom valami kerthelységben folyton eszembe futnak a budapesti kávéhazak, az akkoriak, azaz amiket képzelek róluk. S akkor már a boldog békeidôk képzete. Valahogy. Ez a szlogen számomra fontos de nem fontosabb annál, mint amit valójában jelent. Ezért irtam ide a blogba. S csak magamra s szűken körém vonatkoztatom. Meg hát annyi kép van még...